Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkavállalók különböző idült betegségek, baleseti sérülések, veleszületett látás,- hallás,- mozgáskorlátozottság vagy egyéb körülmények miatt tartoznak a sérülékeny csoportba, védett munkavállalói körbe.

A megváltozott munkaképességű személy fogalomkör magába foglalja az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő személyeket.

A hazai jogrendszerben egységes definíció nem létezik, a fogalmak sokfélesége az egyes jog és szakterületek különbözőségéből fakad.

A fogyatékos személyekre vonatkozó szóhasználat sem egységes, mert gyakran találkozunk a fogyatékkal élő, fogyatékossággal élő kifejezésekkel is.

A megváltozott munkaképességű személy általános fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) bekezdésének m) pontja határozza meg a következőképpen:

A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján,

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60
• százalékos vagy kisebb mértékű,
• aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény,
• szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,
• akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,
• aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás
• folyósításának időtartama alatt.

Az Flt. 57/B. § (4) bekezdésének 3. pontja alapján fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)

• Fogyatékossággal élő személyek főbb csoportjai:
• Értelmi fogyatékosok
• Látássérültek
• Hallássérültek
• Mozgáskorlátozottak
• Beszédben akadályozottak
• Viselkedési zavarokkal küzdők
• Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok.

Esetükben az egyenlő bánásmódnak kell érvényesülnie, amely magába foglalja az esélyegyenlőséget a munkavédelem területén is.

A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitálhatóságának vizsgálata orvosi, szociális és foglalkozási szempontok alapján.

• „B1”minősítési kategória Ide az sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható.
• „B2”minősítési kategória Akinek az egészségi állapota szintén 51–60% között van, de a foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt.
• „C1”minősítési kategória Akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható.
• „C2”minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt.
• „D”minősítési kategória Akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes.
• E”minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Fontos! Amennyiben az ügyfél megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 százalékot, nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira.

A komplex minősítés lehet végleges egészségi állapotú, amely alapján mentesül az illető a felülvizsgálat alól, de általánosságban a felülvizsgálat időpontjáig érvényes.

Hol történik a vizsgálat:

A vizsgálat az erre központilag kijelölt helyen, különleges esetben az igénylő lakóhelyén.

A kérelmező által benyújtott dokumentumokat az orvosszakértő kiértékeli, majd elvégzi a kérelmező vizsgálatát, majd az orvosi vélemény és a benyújtott dokumentumok alapján meghatározza az egészségi állapot mértékét, és javaslatot tesz rehabilitációra. Ezután sor kerül a foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői interjúkra. Ezután születik meg a komplex bizottsági döntés. Amennyiben a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60% vagy kisebb mértékű, megváltozott munkaképességű személynek minősül.

A súlyos fogyatékosság esetén, illetve rokkantsági járadékban részesülők esetében jár adókedvezmény.

Azoknak a munkáltatóknak kell a rehabilitációs hozzájárulást befizetni, akiknél a foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de az általa foglakoztatott megváltozott munkaképességű személyek statisztikai állományi létszáma nem haladja meg az 5 %-át.

Ez alól mentesülnek a fegyveres szervek, a hovédelmi szervek.

A tárgyév első napján foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese.

2021.január 1.-től hatályon kívül helyezték a munkavégzés kereseti korlátairól rendelkező jogszabályhelyeket az Mmtv-ben, így megváltozott munkaképességű személyként minimum 4 órát dolgozhat.